és ha tavasz, akkor mindig feltámad bennem az inger egy kis kertészkedésre. Erre nekem csak egy kis erkély áll rendelkezésemre, ami déli fekvésű, ezért rengeteg fényt kap- így jól meg kell gondolnom, milyen növénytársulásokkal telepítem be- erről majd később lesz egy poszt is. De most inkább pár kreatív szobanövény-nevelési ötletet szeretnék veletek megosztani, amelyek közül pár működik akkor is, ha még erkély sem áll a rendelkezésre.

Nagy kedvenceim pl. a vízinövények, szívesen elgyönyörködöm az ilyen és hasonló kreációkban:

Még nem próbáltam vízinövényeket szobában nevelni, de Martha Green szerint nem egy nagy truváj: még egy  egy jó kis tutorialt is összeállított arról, mi ennek a módja.

Másik nagy ...

..de hogy kicsit elszakadjuk a ruháktól, meg a lakberendezéstől, most szeretnék mesélni egy érdekes cikkről, amit a minap olvastam: az UCLA egyetem tanulmányáról arról, mi tesz valakit rokonszenvessé? Őszintén szólva nem tudom, mennyire befolyásolható-e ez tudatosan, vagy egyáltalán, kell-e az ilyesmit befolyásolni, mert  az önazonosság is fontos, ugyanakkor mégiscsak társas lények vagyunk: bizonyos szintű alkalmazkodásra  mindig szükség van. Szerintük téves a  többségi  vélemény  hogy a rokonszenvesség olyan veleszületett, megtanulhatatlan jellemvonás, amely csak a szerencsés kiválasztottak - a szépek, nagyon szociálisak, vagy kimagaslóan tehetségesek- sajátja lehet. Állítólag,  a valóságban ez nagyon is kontrollálható, és ...

Az előző bejegyzésről jutott eszembe ez a teszt, ami  a teljesség igénye nélkül térképezi fel, milyen lakberendezési stílus áll a legközelebb a személyiségedhez. Lakást dekorálni nagyon szórakoztató dolog, ráadásul némi kreativitással nem is annyira pénztárcafüggő, de ha nem vagy biztos benne, milyen stílus is az, ami hozzád közel áll, segítünk: ehhez töltsd ki tesztünket. Jó szórakozást!

Azok közé az elborultak közé tartozom én is, akiknek  homeosztázisa egyből a béka feneke alá kerül, ha minimum fél évente nem variálgathatnak valamit a szűkebb lakókörnyezetükön. Viszont szerencsétlenségemre nem születtem krőzusnak, így nem festhetem át a lakást, meg hajíthatom ki a teljes koloniál szekrénysort (pontosabban az ikea egyenbútoraimat)  fél évente, úgyhogy határozottan megörültem, amikor kb. öt éve szembejött velem egy lakás valamelyik lakberendezési magazinban, amiben akkor számomra teljesen újszerű módon a fehér dominált (de olyannyira, hogy nem csak a bútorok és a fal volt hófehér, de még a hajópadló is) - viszont egy-két bútordarab, lámpabúra, dísztárgy igen élénk, direkt színben virított.  Baromi jól ...

Pár hete Ázsiában hátizsákoztam kicsit, és betévedve az ottani drogériákba feltűnt, hogy lépten-nyomon mindenütt lip tint-et árulnak, erről én még soha nem hallottam. Ránézésre úgy tűnt, ez valami ajafkényszerű dolog így nem nagyon foglalkoztam vele- nem szeretem ugyanis a feltűnő sminket, a magasfényű szájlakkokat pedig különösen nem.

Ám pár nappal később valamelyik amerikai buzzfeedszerű oldalon szembejött egy tutorial video arról, csajok hogyan tesztelgetnek mindeféle kozmetikai innovációkat, köztük a lip tintet is, amit megnézve úgy döntöttem, lehet mégis próbát kellene tennem ezzel a termékkel, mert ez egyáltalán nem szájfény, nem is fényes, sőt, pont ellenkezőleg:  azoknak találták ki, akik hasonlóan hozzám ...

Mostanában egyre több helyen bukkan fel- a variáljunk össze nem illő dolgokat-  mozgalom jegyében-  a régi céges karácsonyi bulikat és a jól sikerült  (meg kevésbé jól sikerült) szilvesztereket megjárt klasszikus, flitteres ceruza- vagy miniszoknya újragondolva, miszerint hordjuk ezt a darabot nagypulóverrel, laza pamutpólóval, lapostalpú, vagy kicsit sem elegáns cipővel. Én személy szerint imádom az ilyesmit, mert örülök, ha az alig hordott alkalmi ruhadarabjaim új értelmet nyerhetnek, és nem kell a szekrény aljára süllyeszteni a karácsonyi, de legkésőbb a farsangi szezon végén, hanem vidáman felvehetem őket akkor is, ha leugrom a sarki boltba, vagy az irodába egy lazább napon,  esetleg kávézáshoz a barátnőmmel, másrészt ...